Témaválasztás, terjedelem
A kiírásban szereplő témák a pályázat kereteit adják meg. Ezek közül egyet kell választani, és csak azzal kell foglalkozni, azt kell kidolgozni. Nem szabad a kiválasztott témától eltérő dolgokat belekeverni a szövegbe, mert az "testidegen" része lesz a pályamunkának. A kevesebb gyakran több!
Ide (is) kapcsolódik a terjedelem kérdése: ennek - az általános iskolás korosztály számára - felső korlátja van; "illetlen" dolog túllépni ezt.

Személyesség, személyes kötődés
A kiírásban rendszerint szerepel, hogy a pályázatban "kedvenc" dolgokról is lehet írni. Érték a választott téma iránti elkötelezettség, a személyes viszony, az érdeklődés és a saját munka (kísérletezés, mérés vagy eszköz, játék megépítésének) bemutatása.

Fogalmazás, nyelvi megformálás
Ne vegyünk át szó szerint mások által írt, másutt megjelent (például az interneten található) szövegrészeket. Az így "összevágott" szöveg stílustalan, "szétesik"; hivatkozásai, utalásai hibásak lesznek, ezért nehezen olvasható.
Különösen veszélyes olyan szöveget szó szerint átvenni, amely általunk kevéssé ismert (szak)területről szól. Ilyen esetben a szakszerűtlenség nevetségessé teszi írásunkat. Az "idegen", kevéssé ismert témáról ezért nem jó részleteket "átvenni", jobb, ha éppen csak megemlítjük a témát, vagy - ha nagyon szükséges - idézetként veszünk át egy szövegrészt.
A szöveg nyelvi megformálására is ügyeljünk! A kész szöveget olvassuk el egészében, mert a pályamunkát a versenybizottság is ilyen módon fogja értékelni!

Szövegtagolás, cím és oldalcímek
A címlapon mindenképpen szerepeljen a nevünk, a pályázat (általunk adott vagy választott) címe, az iskola neve és székhelye (elég a település neve), az osztáy (évfolyamunk) száma! A pályázat (kiírásban szereplő) címe itt nem kell, de ha mégis felírjuk, akkor azt feltétlenül tegyük idézőjelek közé!
Ne adjunk Mi is az a...? jellegű címeket! Ez tudálékosságot sugall, és felveti annak gyanúját, hogy a szerző maga sem tudja, mit akar, vagy mit kellene az adott témáról írni. Helyette egyszerűen a szóban forgó dolog neve lehet az oladalcím, esetleg kiegészítve valamilyen ismertetési szemponttal, például: szerkezete, jellemzése, bemutatása, tulajdonságai.
Gondoljuk át jól a szövegünk tagolását! A jól tagolt szöveg olvasása, és a részleteik keresése is könnyebb.

Formátum, gépelés
A szövegszerkesztővel készített és kinyomtatott dolgozatok esetén ma már elvárás a sorkizárt (jobbszél kiegyenlített) formátum. Tessék tehát bekapcsolni a sorkizárást!
A kiemelések használatában legyünk mértékletesek! A gépelés során legyünk figyelmesek, ne feledjük el a különleges formátumú részek beállításait beírni (például kitevő, alsó index) és ellenőrizni az eredményt!
A képek, ábrák és egyéb dokumentumrészek azonosítását a megfelelő helyre írjuk, és a szövegben ugyanígy hivatkozzunk ezekre! Célszerű a hivatkozásokat (például vastagítással) kiemelni.
Lehetőleg a Times New Roman betűtípust használjuk, ezt a legkönnyebb olvasni! Ne használjunk 12 pontnál kisebb betűméretet (ez nem csökkenti a terjedelmet), mert nehéz olvasni! (Ez más pályázat esetén is megfontolandó szempont!)

A nevek pontos írása, helyesírás
Gyakori (hiba), hogy egy pályázatban ugyanaz a név többféleképpen is szerepel, azonban az okról nem esik szó. Ha a különféle források eltérő írásmódot használnak, akkor erre ki kell térni, majd az egyik változatot kell használni az egész szövegben. A nyelvi szabályok, a helyesírás szabályainak betartása itt is kötelező!
Az összetett mondatokból gyakran kimaradnak az írásjelek (vessző, pontosvessző, kettőspont), ami a mondatot félreérthetővé teszi. Pedig a korszerű szövegszerkesztők helyesírás-ellenőrzői az ilyen jellegű hibákat és az egyszerű elírásokat is nagy biztonsággal jelzik. Ezt tessék kihsználni!

Irodalom, könyvészeti adatok, hivatkozás
Tudományos igényű munkák esetén a szakmai irodalomra való hivatkozás elengedhetetlen feltétel, ugyanakkor szigorú szabályok kötik.
Tudományos jellegű írásokban - kivételes esetektől eltekitve, ilyen például a monográfiák esete - egynél több forrás megadása szükséges. A versenyen ezek egyike a tankönyvünk is lehet!
Az irodalomjegyzéknek nem célszerű különféle neveket adni, mert ezek felesleges kötöttségeket fejeznek ki; például "Felhasznált irodalom", "Ajánlott irodalom". Az ilyen megadás jogviták alapja is lehet. A felsorolás címeként elegendő annyi, hogy "Irodalom".
Irodalom megadásában kötelező megadni a szerző nevét, a mű címét, a kiadót és a kiadás évét. Ha a műnek van valamilyen különleges sajátsága (tankönyv, egy sorozat tagja, folyóirat vagy különleges, alkalmi kiadvány cikke), akkor ezt is fel kell tüntetni.
Az internetes forrás esetén a honlap címén kívül a letöltés időpontját (legalább a napját) is meg kell adni.
Az irodalomjegyzéket sorszámozni kell.
A versenybizottság kedvezőtlen tapasztalatai miatt külön lapon foglalkozunk más munkákból átvett szövegek, idézetek korrekt kezelésével. Kérjük a kollégákat, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések értelmezésében legyenek a diákok segítségére!
Nem értékelhető sokra az olyan pályázat, amely egy vagy néhány internetes forrás anyagának egyszerű összevágásával jött létre (esetleg a források megadása nélkül), mert ez nem tekinthető saját munkának. Az ilyen szövegek forrása ma már elég könnyen felderíthető.

Kísérlet elvégzése, eszköz építése, ezek ismertetése
Igazán nagy értéke a pályázó által elvégzett kísérletnek, az általa megépített eszköznek van. Ilyenkor a kísérlet, az eszköz teljes leírását várjuk, amelybe az előkészületek és a sikertelen próbálkozások, a buktatók is beletartoznak. A saját kísérletet, mérést, az eszközt és annak megépítését fényképpel dokumentálhatjuk, a mérésnek pedig legalább a fő adatait adjuk meg!
Ha a pályázó - például kedvenc kísérletként - egy általa el nem végzett, látott vagy leírásból megismert kísérletet ismertet pályázatában, akkor ezt feltétlenül jelezze, mert ilyenkor más elvárások érvényesek a leírással szemben.

Szóbeli "védés"
A pályamunka szóbeli védése az ismertetéssel, bemutatással kezdődik. Ez legyen tömör, de mutassa be a témát és az elvégzett munkát!
A védés értékelésében szempont a jó fellépés, a pontos fogalmazás és a téma mélységének ismerete is. A csak felületesen ismert részletekre nem kell kitérni, de ha ez elkerülhetetlen, akkor érdemes a versenyzőnek azonnal jeleznie, hogy ezzel alaposabban nem foglalkozott. A saját munkát viszont feltétlenül ki kell emelni, utalva a nehézségekre, buktatókra, az eredményre és az esetleges kudarcokra is.
A számítógépes bemutató (prezentáció) használata rendszerint nagyon meggyőző; ezt érdemes kihasználni. Az egyszerű, teremben is bemutatható kísérletet viszont jobb élőben elvégezni.
Ügyelni kell az időkeret betartására, és a zsűri kérdéseire is rövid, tömör válaszokat kell adni. Az nem nagy probléma, ha a versenyző valamely kapcsolódó részletet nem ismer, de egy (szakmai) tévedés az egész munkájára árnyékot vethet.